Musorujsag
Élő Eredmények

Döntött a NOB: Peking ad otthont a 2022-es téli olimpiának

MTI
Peking rendezi a 2022-es téli olimpiát - döntött 128. ülésén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken Kuala Lumpurban.

A rendezésért a kazah Almatival vetélkedő kínai főváros – amely a 2008-as nyári olimpia házigazdája volt – első ízben rendezhet téli játékokat. Peking az első olyan város, amely mind nyári, mind téli ötkarikás játékoknak otthont ad.

A hét évvel ezelőtti esemény rendezési tapasztalatán kívül Peking mellett szólt az a terv is, amely szerint az ország északi régiójában több mint 300 millió embert ismertetnének meg a téli sportokkal.

Lehetséges problémaként merült fel ugyanakkor az előzetes elemzések során a főváros és a síszámoknak otthont adó hegyi versenyhelyszínek közötti mintegy 200 kilométeres távolság, jóllehet az épülő gyorsvasút segítségével 50 perc alatt megtehető lesz az út. Aggályok merültek fel a kínai helyszínek műhótól való függőségével kapcsolatban is, azonban a szervezők állásfoglalása szerint semmiféle gondot nem fog okozni, hogy vízből kell havat előállítaniuk.

A szavazás előtt a kínai és a kazah delegáció is megtartotta utolsó prezentációját. A pekingi bemutatkozásban Liu Peng kínai sportminiszter leszögezte: „a szükséges hómennyiség előállítása minimális környezeti hatásokkal jár majd”.

Ezt követően 85 NOB-tag – köztük Schmitt Pál – az elektronikus szavazórendszer meghibásodása miatt kézírással, papíron adta le voksát. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja szerint a NOB elnöke, Thomas Bach felmentést kért, három kínai sportdiplomata érintettsége miatt nem vehetett részt a döntéshozatalban, tizenegyen pedig nem jelentek meg a maláj fővárosban – közöttük Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke sem.

A szavazás a vártnál jóval szorosabb eredményt hozott, a kínai főváros egy tartózkodás mellett 44-40-re győzött.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a NOB ismét bizalmat szavazott nekünk, és újra megkapjuk az esélyt, hogy sportolóközpontú, fenntartható és gazdaságos olimpiát rendezzünk, olyat, amilyet ígértünk. Emlékezetes esemény lesz a Nagy Fal lábánál az egész olimpiai családnak” – olvasható a pekingi pályázati bizottság közleményében.

„A sportolók és a szurkolók is megtapasztalják, milyen lehetőségek vannak a téli sportban Kínában, Ázsiában és az egész világon. Köszönjük minden kínainak a támogatást, és valamennyi embernek a Föld bármely részén, aki kiállt mellettünk.”

Karim Maszimov kazah elnök elégedetten értékelt az eredményhirdetés után.

„Ez egy nagyon jó lehetőség volt, kiváló tapasztalatokat szereztünk a jövőbeli pályázatokhoz” – mondta.

A kazah delegáció vezetői közé tartozó korábbi műkorcsolyázó, Andrej Krjukov sem volt elégedetlen.

„Rendben vagyunk. Mi mindent megtettünk, tökéletes pályázatot nyújtottunk be, a NOB pedig meghozta a döntést. Ez egy verseny, amelyben valaki győz, valakinek pedig veszítenie kell.”

John Coates, a NOB alelnöke reményét fejezte ki, hogy a kazah város újra kandidálni fog.

„Remélem, hogy Almati vissza fog térni, remek pályázatot nyújtottak be.”

A korábbi NOB-elnök, Jacques Rogge szerint ez egy remek nap az olimpiák történetében.

„Két életképes pályázatot ismerhettünk meg, végül Peking nyert” – nyilatkozta.

Peking a negyedik ázsiai ötkarikás házigazda lesz a téli játékok történetében, két japán színhely, Szapporo (1972) és Nagano (1998), illetve a következő, 2018-as olimpia után, melynek a dél-koreai Pjongcsang ad majd otthont.

A NOB döntött a 2020-as ifjúsági téli olimpia helyszínéről is: a 15 és 18 év közötti sportolókat felvonultató viadal rendezési jogát a svájci Lausanne nyerte el a romániai Brassóval szemben.

Peking, Kína:

lakosok száma: 21 millió

korábbi rendezés: 2008, nyári olimpia

korábbi pályázatok a téli olimpia rendezésére:

a pályázat vezetője: Peking polgármestere, Vang An-sun

versenyhelyszínek: 9, ezekből 6 már áll, hármat kell megépíteni

olimpiai falu: 3

a szervezőbizottság büdzséje: 1,558 milliárd dollár

az infrastruktúra büdzséje: 1,511 milliárd dollár (nem tartalmazza a Peking és a hegyi helyszín közötti gyorsvasúti vonal kiépítését)

lakossági támogatás: 88 százalék Pekingben, 92 százalék Kínában (a NOB közvéleménykutatása szerint)

az olimpia tervezett időpontja: február 4. és 20. között

előnyök: a 2008-as olimpia rendezésének tapasztalata; néhány 2008-as versenyhelyszín felhasználása; Kína politikai és gazdasági stabilitása; potenciális fejlődés: 300 millió kínai ismerheti meg a téli sportokat; erős kampány; kínai NOB-tagok ismertsége

hátrányok: téli sportok tradíciójának és a természetes hónak a hiánya; nagy vízszükséglet a műhó elkészítéséhez; nagy távolság Peking és a hegyi versenyek helyszínei között; légszennyezés; emberi jogi ügyek a NOB előzetes értékelése: a pekingi koncepció több mint 300 millió emberrel ismertetheti meg a téli sportokat

helyzete a szavazás előtt: előzetesen favoritnak tartották

A téli olimpiák helyszínei:

1924 – Chamonix (francia)

1928 – St. Moritz (svájci)

1932 – Lake Placid (amerikai)

1936 – Garmisch-Partenkirchen (német)

1940 – Szapporo (japán) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/

1944 – Cortina d’Ampezzo (olasz) /a II. világháború miatt nem rendezték meg/

1948 – St. Moritz (svájci)

1952 – Oslo (norvég)

1956 – Cortina d’Ampezzo (olasz)

1960 – Squaw Valley (amerikai)

1964 – Innsbruck (osztrák)

1968 – Grenoble (francia)

1972 – Szapporo (japán)

1976 – Innsbruck (osztrák)

1980 – Lake Placid (amerikai)

1984 – Szarajevó (jugoszláv)

1988 – Calgary (kanadai)

1992 – Albertville (francia)

1994 – Lillehammer (norvég)

1998 – Nagano (japán)

2002 – Salt Lake City (amerikai)

2006 – Torino (olasz)

2010 – Vancouver (kanadai)

2014 – Szocsi (orosz)

2018 – Pjongcsang (dél-koreai)

2022 – Peking (kínai)

Array
(
    [replacement] => [galleryreference id="346949"]
    [shortcode] => 
		
		

    [title] => 
    [image] => https://cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/10/2015/07/K_EPA20150731027-1024x692.jpg
    [alignment] => aligncenter
)

További tartalmak